Néphagyomány

A hosszúra nyúló téli időszak után mindenki a tavaszt várja. A tavaszi virágok megjelenése, a tavaszi napéjegyenlőség közeledte és a húsvéti ünnepkör mind-mind az újjászületés előszelei. Az első hírnökök a meleghozók: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. >>>

Rendkívüli megemlékezésre került sor hétfőn Balánbányán. Az 1848-as forradalom ünnepét egy színvonalas táncprodukcióval koro- názta meg három néptáncegyüttes, a balánbányai Ördögborda, a csíkszentdomokosi Elevenek és a Hargita Megyei Művészeti Népiskola Köpice néptánccsoportja. >>>

A Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület már vasárnap megtartotta a március 15-i emlékünnepségét. Az eseménysorozaton több száz helybéli vett részt. A szentegyházasfalvi római katolikus templomban ünnepi szentmisével kezdődött az 1848-as szabadság- harcra való megemlékezés, majd a templomtéren folytatódott a műsor. >>>

Mi a nemez és hogyan kell nemezelni? Hogyan válhat valaki profi nemezelővé? Ezekre és hasonló kérdésekre kaptunk választ Csiki Emőke nemezkészítőtől, akivel elsősorban a nemezkészítés forté- lyairól és kirgizisztáni tanulmányútjáról beszélgettünk. Emőke több mint egy évtizede ismerkedett meg eme néphagyománnyal. >>>

Harasztkeréken szorgos, dolgos emberek laknak. Nem kell szociológiai felmérés ennek a megállapításához, elég, ha végig- sétálunk a Marosvásárhelytől alig 15 km-re levő – a főúttól egy kissé félreeső – falu főutcáján. A fiatalabbak, főként aki nem Nyárád menti, nem tudhatják, hogy ennek a titka egy olyan kézműves foglalkozás, amely valamikor jólétet biztosított az itt lakóknak. >>>

Télen meleg, nyáron hideg címmel nemezkiállítás nyílik székelyföl- di művészek munkáiból a a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrás- központ székhelyén. A megnyitóra 2010. március 5-én, pénteken 18 órakor kerül sor, melynek keretén belül Benkő Éva és Balázs László tart vetített képes előadást a nemezkészítésről. >>>

A hagyomány ereje Bölönben annál nagyobb, mint hogy figyelem- be vegyék a naptárt: a farsang ideje már lejárt, mégis most — böjt idején —, február utolsó hétvégéjén került sor a télbúcsúztatóra. Ennek ellenére a kapualjakban való kínálgatás, a díszes felvonulás hangulata sokak számára feledhetetlen marad. >>>

Ma Mátyás napja van. A néphagyomány azt tartja, hogy „Mátyás feltöri a jeget, ha talál, ha nem talál, csinál”. Egy másik, kissé opti- mistább szólás szerint „Ha nincs, jeget csinál, / Elrontja, bontja, ha talál, / A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás...". Erdélyben az a hiedelem járta, hogy ha Mátyás napján nem indul meg a jég- zajlás, az azért van, mert Mátyás a csákányát még pár hétre éleztetni adta. >>>

Erdély szívében van egy piciny falu, ahol a festett bútorok minde- gyikére szirmait hullató tulipán kerül. Ez a kalotaszegi kis település Mákófalva. A gazdag népművészetéről híres, Kolozsvártól közelében, a Nádas mentén meghúzódó faluban élő magyarok cifra ruháikkal, ízes tréfáikkal, szokásaikkal elkápráztatják a szemlélőt. >>>

A Kívánságkosár és az Élő népzene fúziójaként létrejövő Etnoklub a népzene legváltozatosabb megjelenési formáinak közvetítését tűzte ki célul. Hagyományápolásra, „karbantartásra" és egyfajta titokfej- tésre vállalkoztunk! – nyilatkozta Katona Erika, az Etnoklub műsorve- zetője, akihez különösen közel áll a népi kultúra. >>>

Beresztelke kisközség Maros-Torda vármegye régeni alsó járásában, (1891) 1024 magyar és oláh lakossal; báró Bánffy Zoltán kastélyával. (Pallas Nagylexikon) A faluban élő legidősebb emberek, az egykori résztvevők úgy emlékeztek, hogy a fársángolás egy régi örökös hagyomány, amely nagyapáik idejében is megvolt. Gyermek- koruk nevezetes emléke, mert akkor még nagyobban, még cifráb- ban tartották, mint napjainkban. Barabás László mintegy félszáz hallgató előtt idézi beresztelki gyűjtőmunkájának tapasztalatait. >>>

Mint minden évben, az idén is megtartottuk a húshagyó keddi szo- kásokat a pusztinai Magyar házban. A hagyományőrző csoporttal és a gyerekekkel, akik részt vesznek a magyar oktatási programban, közösen szerveztük meg az eseményt. Nagyon hiányzott Bogdán To- ader hedegüsünk, aki mindig húzta a talpalávalót. >>>

Hamvazószerda a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kez- dete: idén február 17-re esik. Hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja. >>>

Igen furcsa és tarka menet vonult végig pénteken délután Haraszt- kerék főutcáján. Egy évszázad távlatából elevenítették fel az Ákosfal- vához tartozó faluban a farsangtemetést. E szokás a pedagógusok- nak köszönhetően túlélte a kommunista rendszert, iskolák, óvodák színpadaira menekítve. >>>

A Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtára ad otthont Ardai Ildikó budapesti textilművésznő első székelyföldi vándortárlata első állomásának. A 2010. február 17-én 18 órakor megnyitandó kiállítás március 10-ig látogatható. Ardai Ildikó 1969-ben végzett a Magyar Iparművészeti főiskolán. >>>

Nyolcszáz farsangozó kísérelte meg közös erővel elűzni a telet a székelyföldi Hargita megyéből. A 18. megyei farsangbúcsúztatónak Csíkszentkirály adott otthont. Hargita megye farsangtemető hagyo- mányőrző csoportjai bejárták a település utcáit, előadásaikkal jó hangulatot teremtettek. >>>

A farsang ünnepének ókori elődje orgiák igazi sorozata volt: elein- te titokban, rendszerint éjjel tartották, előbb csak nők, később nők és férfiak együttes részvételével. Mára a jó és a rossz harca tavasz- várássá, téltemetéssé szelídült, a szokások vidékenként, kontinens- enként nagyon különbözőek; ezek közül szemezgettünk; a fókusz- ban Közép-Európa. >>>

Ha a rendszerváltás után nem alakultak volna hagyományőrző hu- szárcsapatok Erdélyben, mindenki maradt volna a történelemköny- vekben látható könnyű lovaskatona képével. Szerencsére ma már egyre több településen hívnak életre huszáralakulatot. Az is örven- detes, hogy napjainkban nem csak az idősebbek, hanem a fiatalok számára is vonzó az a létforma, amit a huszárkodás kínál. >>>

Csángó bál ott, ahol a csángók számára a Nap szentül le, vagyis Budapesten. Az immár tizennegyedszer megtartott mulatságnak idén Erdély Zsuzsanna néprajztudós volt a díszvendége. Az eseményre O- láh Gál Elvira is elkisérte a Gyimesből és a Kárpátokon túlról, Csán- góföldről jött vendégeket. >>>

Egyik lábam Vágásban, a másik még Dobóban. S ebben csak az az érdekes, hogy a helybéliek mégis egy életen át számon tartják, ki honnan való. Annak dacára is, hogy teljesen összenőtt a két udvar- helyszéki falu. A kilencvenéves Juliska néni dobói születésű, évtize- deken át szolgált Dobóban is a templom melletti plébánián. >>>
Korábban írtuk:A hámkészítő műhelyében (2010. február 02., 11:01)
Illyést égetnek Bátaszéken (2010. január 29., 14:54)
Farsangbúcsúztatóra készülődve Csíkszentkirályon (2010. január 28., 16:55)
Múltidézés a gyergyóalfalvi fonóban (2010. január 27., 12:49)
Francia sajtmester Székelyföldön – VIDEÓ (2010. január 22., 00:10)
Miközben a huncut gyapjúszálak nemezzé válnak (2010. január 18., 11:59)
A tánc maga az élet – AUDIÓ (2010. január 17., 21:33)
Székelyföld nemi kultúrájának titkaiból (2010. január 16., 12:51)
Beszélgetés Kovács Piroska máréfalvi néprajzkutatóval – VIDEÓ (2010. január 13., 19:14)
A székely falukép védelmében – VIDEÓ (2010. január 12., 14:17)
Vargyasi motívumok – VIDEÓ (2010. január 10., 14:47)
Csíkszentkirály lesz a Farsangbúcsúztató házigazdája (2010. január 07., 12:09)
Vízkereszt, Háromkirályok napja, vagy amit akartok... (2010. január 06., 17:29)
A máréfalvi kapumentő (2010. január 05., 10:52)
Gazdag akar lenni? Húzzon sárga fehérneműt! (2010. január 02., 15:27)
Aprószentek ünnepe Székelyföldön – VIDEÓ (2009. december 28., 17:22)
Éjfélkor indultak a lányokhoz az aprószentekelők (2009. december 28., 14:20)
Betlehemes pásztorjáték Csíkban – VIDEÓ (2009. december 26., 12:34)
Karácsonyi előkészületek Csíkban – VIDEÓ (2009. december 24., 18:17)
A karácsonyfa díszei (2009. december 24., 14:22)

[
Archívum ]