A farsangtemetés a hatvanas évekig in- kább a férfiak mulatsága volt. Legfontosabb kelléke a telet jelképező szalmabábu – több faluban Illésnek nevezik – , amit ingbe, ga- tyába, lájbiba öltöztetnek, zoknit húznak a lábára, kalapot tesznek a fejére és a halott- siratáshoz hasonlóan rettenetes zokogás, jajveszékelés közepette elsiratnak.

A siratóasszonyoknak öltözött férfiak fejüket bekormozva álarcban, hosszú fekete szok- nyában gyászolják „az elhunytat" miközben a rangos hétköznapi ruhát öltött halottviők kezét lábát megfogva végighurcolják a falun. A menet élén halad a „pap" a „kereszttel", ami általában egy – aszalt szilvával, pattogatott kukoricával, szalagokkal – feldíszített gereblye, a két zászlóvivő vállukra vetett – mogyorófaboton vöröshagymafüzérrel körbetekert káposzta – „zászlóval". A menetet a falubéli gyermeksereg és a muzsikások követik utcáról utcára, miközben a főszereplő a siratóének szövegének megfelelően hajladozik, letérdepel, lefekszik a halottvivők kezében. A siratóasszonyok a falun végig magasztalják a szalmabábut, dicsérve hibáit, leszólva erényeit. A nagyobb hatás kedvéért egy-egy ház előtt elhaladva „felmagasztalják" az ottlakókat színesen elmesélve ismert történeteiket. A pap és kántor a tényleges temetésen, a bábú égetésén hallatják hangjukat, a kenetteljes gyászbeszéd és „zsoltáréneklés" során.

A menetet kecskék, gólyák követik ugrándozva. Belecsípnek a járókelőkbe, meg- kergetik a lányokat. Közben a szalmabábu „özvegye" talpig fekete gyászban zo- kogja el fájdalmát. Miután az elhunytat kellőképpen elsiratták, a falu végén kirán- cigálják ingéből-gatyájából és a halom szalmát meggyújtva énekelnek, táncolnak. A faluba visszatérve a kocsmában, majd este a farsangi bálban folytatják a víg- ságot.

A Nyárádmentén vénleány- és vénlegénycsúfolással, csutakhúzással fejeződött be a farsangi bál és vele együtt az egész farsangi ünnepkör. Szentgericén a legények csapata a farsangon meg nem nősült „vénlegényeket" csutak, tuskó elé fogta és ezt végig kellett húzzák az egész falun. A csutakhúzó menet megállt a pártában maradt vénleányoknál, megdöngették a kaput és csúfolódó mondókákat kiabál- tak. Az egykor büntető szokás tréfás játékká vált, majd kikopott a hagyományból.

Alsócsernátonban a farsang farkához két jelentős esemény kapcsolódott. Egyik volt a bábégetés, másik pedig a farsangi bál. A bábégetés rendszerint a falu közelé- ben levő Kalács vagy Kalacs hegyén történt, hogy a faluból is szemlélhető legyen. A bábégetés jelezte, hogy eltemetődik a régi esztendő és ezzel egyidőben új kezdődik. A farsangi bál a farsangi idő végét, valamint a böjt kezdetét jelentette. Ezen túl már tilos volt mindenféle mulatozás, vigadozás.

A farsangtemetés a Sóvidék egyik leglátványosabb ünnepe, amire még a faluból elszármazott rokonok is visszatérnek. Minden évben nagy izgalommal, várako- zással teli készülődés előzi meg, amelynek célja, hogy a színjáték olyan tökéletes legyen, mint még soha. A hatvanas évekig inkább a férfiak mulatsága volt, ezért volt idő, amikor a falu vezetői betiltották, mondván, hogy inkább dolgozzon az a sok ember. Mindez szerencsére már a múlté és a farsangtemetés – bár ma is a férfiak a főszereplői – napjainkra, különösen Alsósófalván – soha nem látott pom- pával született újjá.

A többi térséghez hasonló farsangi menet élén halad a „pap" a „kereszttel", ami általában egy – aszalt szilvával, pattogatott kukoricával, szalagokkal – feldíszített gereblye, a két zászlóvivő vállukra vetett – mogyorófaboton vöröshagymafüzérrel körbetekert káposzta – „zászlóval". A menetet, kecskék gólyák követik ugrán- dozva. Belecsípnek a járókelőkbe, megkergetik a lányokat. Közben Illyés „özve- gye" talpig fekete gyászban zokogja el fájdalmát.

Drága Illyés mért hagytál el
Ifjúságom így porlad el
Itt maradtam özvegyen
Gyászba borult életem
Ó jaj, Ó jaj énnekem!

Míg szerettél, szerettelek
Ha öleltél öleltelek
Más sarjúra nem néztem
Boldog víg volt életem
Ó jaj, Ó jaj énnekem!
Stb.
A siratóének szinte végnélküli és tetszés szerint variálható, a helyzetnek megfeleően sokszor pikáns kétértelmű szavakat beleszőve a hallgatóság szórakoztatására. Miután az elhunytat kellőképpen elsiratták, a falu végén kiráncigálják ingéből gatyájából és a halom szalmát meggyújtva énekelnek, táncolnak. A faluba visszatérve a kocsmában, majd este a farsangi bálban folytatják a vígságot.

„Aztán egy bálterembe értem,
s táncolni kezdtem táncos éjjel,
táncoltam zengő korcsolyákkal,
torkig lakó, vak szenvedéllyel.
Ó tánc! Ó tánc! Farsangi pálma!
Rogyásig-tánc, te álmok álma!
Csak álmainkban táncolunk így."
(Kosztolányi Dezső)
www.meno.ro

 

Írja meg a véleményét a fentiek kapcsán!

Név:
Hozzászólás:
A művelet eredménye: 7 plusz 8 ?

Hozzászóló: Moderátor (2010-02-09 20:01:24)

Csak azért engedtem ki Tudocz Endre hozzászólását, hogy az ide látogatók is lássák, meddig sűlyedhet.

Hozzászóló: toducz endre (2010-02-09 11:30:49)

Műfarok.

Hozzászóló: szabob (2010-02-07 12:06:46)

A Nemzet Televíziója Újból bizonyította, hogy a nemzetét nívósan szolgálja. Örömmel és élvezettel néztem műsorukat. A Duna televízió minden egyes munkatársának jó egészséget és további hasonló sok, jó munkát kívánok!

Korábban írtuk:
Babák hálája? (2010. február 04., 15:18)
Gyermeklakodalom Homoródkarácsonyfalván – VIDEÓ (2010. február 04., 10:51)
A hámkészítő műhelyében (2010. február 02., 11:01)
Illyést égetnek Bátaszéken (2010. január 29., 14:54)
Farsangbúcsúztatóra készülődve Csíkszentkirályon (2010. január 28., 16:55)
Múltidézés a gyergyóalfalvi fonóban (2010. január 27., 12:49)
Francia sajtmester Székelyföldön – VIDEÓ (2010. január 22., 00:10)
Miközben a huncut gyapjúszálak nemezzé válnak (2010. január 18., 11:59)
A tánc maga az élet – AUDIÓ (2010. január 17., 21:33)
Székelyföld nemi kultúrájának titkaiból (2010. január 16., 12:51)
Beszélgetés Kovács Piroska máréfalvi néprajzkutatóval – VIDEÓ (2010. január 13., 19:14)
A székely falukép védelmében – VIDEÓ (2010. január 12., 14:17)
Vargyasi motívumok – VIDEÓ (2010. január 10., 14:47)
Csíkszentkirály lesz a Farsangbúcsúztató házigazdája (2010. január 07., 12:09)
Vízkereszt, Háromkirályok napja, vagy amit akartok... (2010. január 06., 17:29)
A máréfalvi kapumentő (2010. január 05., 10:52)
Gazdag akar lenni? Húzzon sárga fehérneműt! (2010. január 02., 15:27)
Aprószentek ünnepe Székelyföldön – VIDEÓ (2009. december 28., 17:22)
Éjfélkor indultak a lányokhoz az aprószentekelők (2009. december 28., 14:20)
Betlehemes pásztorjáték Csíkban – VIDEÓ (2009. december 26., 12:34)

[ Archívum ]

Keresés az interneten:

Keresés az Erdély Mán:     nem-archivált írásokbanaz archívumban    összes szó után bármely szó után pontos keresés